A magyar családjogi szabályok értelmében a házassági vagyonjogi szerződések olyan megállapodások, melyekben a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat rendezik.
Mivel a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi (EU) 2016/1103 rendelethez (2016. június 24.) Magyarország nem csatlakozott, a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatos joghatósági és jogválasztási kikötésekre főszabály szerint a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény alkalmazandó.
Magyar bíróság abban az esetben rendelkezik joghatósággal házassági vagyonjogi szerződés tekintetében,
- ha az alperes szokásos tartózkodási helye (amit az eset valamennyi körülménye fényében állapítható meg) Magyarországon van;
- vagy ha a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye Magyarországon volt, feltéve, hogy az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye a keresetindításkor továbbra is Magyarországon van;
- vagy ha a felek mindketten magyar állampolgárok.
Azon körülmény is megalapozhatja magyar bíróság joghatóságát, ha az eljárás tárgyát képező ingatlan vagy ingó vagyontárgy Magyarországon található. Továbbá magyar bíróság eljárhat a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban abban az esetben is, ha ez járulékos kérdés olyan házassági köteléket érintő vagy öröklési jogviszonyt érintő eljárásban, amelyre egyébként joghatósága kiterjed. Megjegyzést érdemel, hogy Magyarország több országgal kötött kétoldalú egyezményt, amely felülírhatja a fentieket (példának okáért Lengyelországgal).
A jogválasztást illetően a felek szabadsága némileg korlátozott. Magyar jog akkor választható alkalmazandó jogként,
- ha a házassági vagyonjogi szerződés megkötésekor valamelyikük magyar állampolgár vagy Magyarországon rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel,
- vagy ha az eljáró bíróság államának a joga magyar.
Főszabály szerint a jogválasztás a jövőre nézve tehető meg, ha visszaható hatállyal kívánnak alkalmazandó jogot választani, fontos kiemelni, hogy ez harmadik személyek szerzett jogait nem sértheti.
Valamennyi olyan esetben, amikor nemzetközi magánjogi kérdések merülnek fel, kellő figyelmet szükséges fordítani olyan általános korlátozásokra is, amelyek az eset valamennyi körülményétől függően szóba kerülhetnek, például közrendi avagy imperatív szabályok – ezek ugyanis tovább bonyolíthatják a kérdéskört.
