A magyar jogrendben a bizalmi vagyonkezelés az az intézmény, amely leginkább megfeleltethető az angolszász „trust” fogalmának. Noha a magyar polgári jog nem ismeri el hivatalosan a trust-ot, ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő a vagyont a vagyonkezelőre ruházza át, aki azt a kedvezményezett(ek) javára kezeli.

A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon

A bizalmi vagyonkezelés keretében a vagyonrendelő természetes vagy jogi személyt is kijelölhet kedvezményezettként – akár saját magát vagy magát a vagyonkezelőt is. Fontos korlát azonban, hogy a vagyonkezelő nem lehet egyedüli kedvezményezett, kivéve, ha tevékenységét vagyonkezelő alapítványon keresztül látja el. A konstrukció azt is lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett személyét később a vagyonkezelő határozza meg.

Ez a megoldás gyakori választás vagyonmegőrzési, családi vagyonvédelemi és öröklési tervezési célokra Magyarországon.

Fő előnyök: Vagyonvédelem és jogi elhatárolás

A bizalmi vagyonkezelés egyik legfőbb előnye a vagyon jogi elkülönítése és védelme. A vagyontárgyak nem képezik többé a vagyonrendelő tulajdonát, és jogilag el vannak választva a vagyonkezelő saját vagyonától is. Így a kezelt vagyon a vagyonkezelő hitelezői (beleértve házastársát vagy élettársát) elől is védelmet élvez.

A vagyonkezelőnek a szerződésben meghatározott módon kell eljárnia, nem utasítható, de ellenőrizhető. Kötelező a külön könyvelés, a szigorú titoktartás és az időszakos beszámolás.

Hogyan hozható létre bizalmi vagyonkezelés Magyarországon?

A bizalmi vagyonkezelés alapítása írásbeli szerződéssel, egyes esetekben pedig egyoldalú nyilatkozattal (például végrendelettel) történhet.

Ha a tevékenység üzletszerű, engedély szükséges hozzá a Magyar Nemzeti Banktól. Nem üzletszerű esetben (egy adott jogviszony alapján végzett vagyonkezelésnél) nem szükséges engedély, de ilyen esetben is fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség.

Korábban a bizalmi vagyonkezelés lehetőséget adott arra is, hogy a vagyonrendelők elkerüljék a kötelesrészi igények teljesítését – például ha egy gyermek vagy házastárs kizárásra került az öröklésből. Ezt a kiskaput azonban a Polgári Törvénykönyv módosítása bezárta.

Ennek ellenére a bizalmi vagyonkezelés továbbra is kiemelten hatékony eszköz az örökléstervezésben, különösen akkor, ha a hagyaték összetett vagy jövedelemtermelő eszközöket tartalmaz.

Adózás: hogyan adózik a magyar „trust” típusú konstrukció?

Az adózási kérdések kulcsfontosságúak. Személyi jövedelemadó (SZJA) szempontjából, ha a vagyon legalább 5 évig bizalmi vagyonkezelés alatt állt, annak kiadása a kedvezményezett részére adómentes. Ha a vagyon korábban kerül kiadásra, akkor azt osztalékként kell adózni – de szociális hozzájárulási adó (13%) nem merül fel.

Társasági adózási szempontból a vagyonkezelésbe adott eszközökre jellemzően a 9%-os társasági adókulcs vonatkozik. Ugyanakkor adómentesség is elérhető, amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett természetes személyek, és a bevétel például értékpapírból származik.

ÁFA-szempontok a magyar bizalmi vagyonkezelésben

A magyar ÁFA-szabályok is hatással lehetnek a konstrukcióra:

  • ÁFA fizetési kötelezettség felmerülhet, amikor a vagyonrendelő átadja a vagyont a vagyonkezelőnek, ha maga is ÁFA-alany, és nem jogosult mentességre.

  • A vagyonkezelő tevékenysége is ÁFA-köteles lehet, amennyiben azt üzletszerűen és ÁFA-alanyként végzi.

  • Ha a kedvezményezett pénzeszközt kap, nincs ÁFA-fizetési kötelezettség; más eszköztípusok esetén az ÁFA-megítélés az eszköz jellegétől függ.

Összegzés

Noha a magyar jog nem ismeri el hivatalosan a trust-okat, a bizalmi vagyonkezelés hatékony és rugalmas alternatívát kínál vagyonvédelemre, örökléstervezésre és jogi elkülönítésre. Kedvező adózási feltételei és jogi rugalmassága révén továbbra is népszerű eszköz mind magánszemélyek, mind vállalkozások körében – különösen, ha a struktúra szakértő jogi tanácsadás mellett kerül kialakításra.

Ha személyre szabott tanácsadásra van szüksége, forduljon bizalommal a PETERKA & PARTNERS Magyarország csapatához.

Author