A Whistleblowing Irányelv magyarországi átültetése – Ki köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?
Az Országgyűlés tavaly tavasszal elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt („Panasztörvény”), amely – többek között – tartalmazza az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv („Whistleblowing Irányelv”) hazai átültetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint hatályon kívül helyezi a korábban hatályos magyar Panasztörvényt. A törvény 2023. július 24-én lépett hatályba és számos új rendelkezést tartalmaz a korábbi Panasztörvény szabályaihoz képest (például a belső visszaélés-bejelentési rendszer kötelező létrehozása, a bejelentés tételére jogosult személyi kör vagy megtehető bejelentések tekintetében), ezért a megfelelésre azon cégeknek is figyelmet kell fordítaniuk, amelyek még a korábbi Panasztörvény alapján alakították a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket.
Az új Panasztörvény értelmében az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni. A legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatók 2023. december 17-től kötelesek a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket létrehozni. A legalább 250 személyt foglalkoztatóknak pedig már 2023. július 24-től létre kellett hozni a rendszerüket. Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatottak létszámától függetlenül belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia – többek között – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer kötelező létrehozása, illetve a törvény alanyai körében az új Panasztörvény álláspontunk szerint sajnos kissé homályosan fogalmaz. A törvény értelmében:
- Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
- Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
- Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.
Látható tehát, hogy a törvény nemcsak a munkavállalókra terjed ki, hanem egyéb jogviszonyban „foglalkoztatottakra” is (pl. beszámlázó magánszemélyek/egyéni vállalkozók). Amennyiben az adott cég összesen legalább 50 személyt foglalkoztat foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, köteles tehát visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
Egy cég dönthet úgy, hogy akkor is létrehoz belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha a törvény alapján egyébként ilyen kötelezettsége nem áll fenn. Fontos azonban, hogy amennyiben a cég úgy dönt, hogy önkéntes alapon működtet belső visszaélés-bejelentési rendszert, akkor annak ugyanúgy meg kell felelnie a Panasztörvénynek, mintha a kötelező esetről lenne szó, vagyis nem lehet egyéni választás szerint csak részlegesen alkalmazni a törvény rendelkezéseit (pl. csak munkavállalókra).
A visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozóan az adott foglalkoztató feladata a vonatkozó szabályzat és adatkezelési tájékoztató elkészítése, vagy a már meglévő ilyen dokumentumok összehangolása az új Panasztörvény szabályaival. Ebben természetesen szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére.
