Az előző cikkünkben bemutattuk a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb személyi jövedelemadó- és illetékkérdéseit. Most tovább lépünk, és megvizsgáljuk, milyen egyéb adózási szempontokra érdemes figyelni – különös tekintettel a társasági adóra, a helyi adókra és az ÁFA-ra.

  1. Társasági adó

 A jogszabályok egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. Ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon „saját életet él” adózási szempontból, amelyet a vagyonkezelő képvisel –9%-os társasági adókulcs mellett.

A kötelezettségek a szerződés hatálybalépésével keletkeznek, ugyanakkor bizonyos esetekben az adminisztráció is egyszerűsíthető: ha a kezelt vagyon nem termel bevételt, vagy csak adómentes bevétele van, bevallás helyett elegendő lehet egy nyilatkozat.

Különösen kedvező helyzet állhat elő, ha:

  • a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély, és
  • a kezelt vagyon az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt.

Ilyen esetben akár társasági adófizetési kötelezettség sem merül fel – ami komoly adótervezési lehetőséget jelenthet.

  1. Helyi adók

 A társasági adózáshoz hasonlóan a helyi adózás körében is adóalany a kezelt vagyon. Az illetékességet a bizalmi vagyonkezelő lakóhelye/székhelye határozza meg, de a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan telephelynek minősül.

Helyi iparűzési adó vállalkozási tevékenység esetén fizetendő, így önmagában a kezelt vagyon ténye (holding) nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor ingatlan bevitele esetén számolni lehet például építményadóval vagy telekadóval.

Ezért különösen fontos a vagyon összetételének előzetes megtervezése.

  1. ÁFA

 Az ÁFA szabályozás egy újabb csavart visz a rendszerbe: maga a kezelt vagyon nem áfaalany (saját neve alatt nem tud gazdasági tevékenységet folytatni), viszont a vagyonkezelője igen.

Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, de a gyakorlatban komoly jelentősége van – különösen a vagyonrendelés és a vagyonkiadás során. Az, hogy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, több tényezőtől függ:

  • a tranzakció résztvevői áfaalanyok-e,
  • és pontosan milyen vagyonelemekről van szó.

Jó hír viszont, hogy bizonyos esetekben – például ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett azonos, vagy áfaalany általi vagyonrendelés esetén – ezek a tranzakciók kikerülhetnek az ÁFA hatálya alól.

Ha személyre szabott tanácsadásra van szüksége, forduljon bizalommal a PETERKA & PARTNERS Magyarország csapatához.